Először is tartozom egy vallomással, mert eleinte én egy politikai témát szerettem volna pedzegetni. Aztán elvetettem a dolgot, egyrészt azért mert nem értek hozzá, másrészt azért, mert eddig a blog tematikája inkább az irodalom felé mutat. - Nem akarok kilógni!
Így én is egy verset illesztenék be, de mivel sokan panaszkodtak arra, hogy némelyik versemet - talán ezt is - rajtam kívül nem sokan értik, így ezúttal mellékelek egy használati utasítást is.
Mindenek előtt egy utazásra invitálnálak titeket: utunk célja a múlt, egészen pontosan az óvoda. Már akkor is csak úgy öntötték belénk a kultúrát, az irodalmat: az esti mesék voltak a prózák, a mondókáink pedig lírák. A különbség annyi, hogy míg a mesét sokáig inkább anyutól, aputól, óvónénitől szerettük hallgatni, addig a mondókákat már második hallásra kívülről skandáltuk. Olyannyira, hogy nem is szívesen adtuk másnak át ezt a szónoklást! - No, de miért fontos ez? - Csak azért, mert bizonyítja, hogy már ifijoncként is tudtuk, a vers több az egyszerű prózánál. A vers nem Hófehérkéről szól, azt ÉN mondom, az belőlem jön! Akkor is ha nem én írtam.
Ezért soha, de soha ne képzeljétek magatokat a költő helyébe, csak kizárólag arra törekedjetek, hogy a verset saját magatokénak tekintsétek! Ez a legfontosabb, ha ezen túl vagyunk és azonosulni tudunk MAGUNKKAL, jöhet a következő szint: a diagnosztika!
Most lelki szemeim előtt látom, ahogy a sok House rajongó felpattan a szó hallatán, és igen (!) a House-függők előnyben vannak (jelzem én is az vagyok), legalábbis ebben az értelmezésben biztosan! Mit is csinál House? - Vizsgálja a betegeket, kórokat nevez meg, tünetek alapján. A verset tehát betegnek kell tekintenünk, valaminek, ami nem egészen normális és ezek a nem normális dolgok a tüneteink, ha ezekre rájövünk, akkor megmenthetjük a beteget, hiszen felfedeztük, hogy mit kell gyógyítani. A gyógyítás itt felfogásként kell tekinteni, akkor tudjuk érteni a verset, ha ismerjük a tüneteit (Milyen szóképek vannak benne? És mit jelentenek ezek?) Mondok egy példát: "fekete tej" - itt mi nem stimmel?, mi a tünet? - a tej színe, ugyanis az fehér, tehát itt a gond (el kell gondolkodnunk mire használjuk a normális tejet stb.), a további gyógyításhoz pedig szükség van a szövegkörnyezetre...
Ezért soha, de soha ne képzeljétek magatokat a költő helyébe, csak kizárólag arra törekedjetek, hogy a verset saját magatokénak tekintsétek! Ez a legfontosabb, ha ezen túl vagyunk és azonosulni tudunk MAGUNKKAL, jöhet a következő szint: a diagnosztika!
Most lelki szemeim előtt látom, ahogy a sok House rajongó felpattan a szó hallatán, és igen (!) a House-függők előnyben vannak (jelzem én is az vagyok), legalábbis ebben az értelmezésben biztosan! Mit is csinál House? - Vizsgálja a betegeket, kórokat nevez meg, tünetek alapján. A verset tehát betegnek kell tekintenünk, valaminek, ami nem egészen normális és ezek a nem normális dolgok a tüneteink, ha ezekre rájövünk, akkor megmenthetjük a beteget, hiszen felfedeztük, hogy mit kell gyógyítani. A gyógyítás itt felfogásként kell tekinteni, akkor tudjuk érteni a verset, ha ismerjük a tüneteit (Milyen szóképek vannak benne? És mit jelentenek ezek?) Mondok egy példát: "fekete tej" - itt mi nem stimmel?, mi a tünet? - a tej színe, ugyanis az fehér, tehát itt a gond (el kell gondolkodnunk mire használjuk a normális tejet stb.), a további gyógyításhoz pedig szükség van a szövegkörnyezetre...
Namármost, tudunk nagyjából diagnosztizálni és talán már értjük is a verset, ám ha mégsem, álljunk fel, és szavaljuk el, ügyelve a hangsúlyra, ugyanis a vers legjobban csakis elmondva értelmezhető!!
Most jön a versem! De ne feledjétek, kérdezni nem szabad a vers alkotóját, minden válasz bennetek van. Lehet, az író/költő teljesen másért, más értelemben írta verset, mint ahogy te képzeled, de ez NEM fontos. A versben csak is egy ember a fontos, mindenkinek ugyanaz, de még is más: ÖNMAGA! Képtelenség, hogy ugyanazt gondold, mint a költő! A lényeg, hogy gondolj valamit, és figyeld a tüneteket!!! Jó olvasást hozzá!
Öt érzék
Ülök, közben egy embert nézek.
Látok.
Leírni, ám nem tudom őt néked.
Átok.
Látok.
Leírni, ám nem tudom őt néked.
Átok.
Felém jön, hozzám beszél.
Hallom.
Amit mond, fejembe el nem ér.
Unalom.
Hallom.
Amit mond, fejembe el nem ér.
Unalom.
Egy pohár vizet ad nekem,
Színes.
Egy perc sem kell, lenyelem.
Ízes.
Színes.
Egy perc sem kell, lenyelem.
Ízes.
Amint a gyomromba ér, egy dolgot érzek:
Borzalom.
Mostmár tudom nem víz volt, inkább méreg.
Fájdalom.
Borzalom.
Mostmár tudom nem víz volt, inkább méreg.
Fájdalom.
Hozzám sem ért, még is úgy érzem megöl.
Félek.
A víz a számban így keserű, édes csak elöl.
Élek.
Félek.
A víz a számban így keserű, édes csak elöl.
Élek.
Ezt látva ő egyenesen rám támad.
Gyötrelem.
Bajban vagyok és fura szag árad.
Förtelem.
Gyötrelem.
Bajban vagyok és fura szag árad.
Förtelem.
A csatának vége, de ki a nyerő?
Már várom.
Földre hulló vérem áttetsző.
Átlátom.
Már várom.
Földre hulló vérem áttetsző.
Átlátom.
Moniq
hat..........hogy mongyam ez gyenge valasz a kerdesemre:((:((
VálaszTörlés