Némán ücsörgök egy nyári éjszakán a réten a csillagos eget nézve...
Eszembe jutnak a közös szép emlékek s ekkor csordulnak végig arcomon az első könnyek...
Arra gondolok hol ronthattuk el,mi lehetett a probléma,hogy az élet szele messze elsodort tőlem...!
Hónapok teltek már azóta el,de feledni Téged,emlékeid nem elég az élet sem...
Azóta Te már mással jársz kéz a kézben,s tudom,hogy boldog vagy ez vígasztal Engem...
De azt tudnod kell,hogy szívem örökké tiéd Életem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése